A Hagyományos Chen Stílus
A hagyományos Chen stílus mai formája két fő gyakorlatra épül. Ezeket a hagyomány szerint a 9. generációs mester Chen Wangting dolgozta ki. A formák, az úgynevezett Első forma (yilu) más néven a 83 mozdulatos forma (bashisan shi) és a Második forma (erlu), vagy más néven 71 mozdulatos forma (qishiyi shi). A 71 mozdulatos formát még Ágyúököl formának (paochui) is hívják. A 83 mozdulatos forma főként lágy mozdulatokat tartalmaz, gyakorlásában a fő hangsúly a súlypont lesüllyesztésén és a szilárd álláson van. A 71 mozdulatos formát gyorsan és erőteljesen kell végrehajtani, itt a hangsúly az erő kieresztésén (fajing) van. A két forma kiegészíti egymást és mint yin-yang gyakorlatként egymás után folyamatosan is végrehajtják a 154 mozdulatot.
A Chen Stílusú Xinyi Hunyuan Taiji Quan Felépítése
A Chen stílusú Xinyi Hunyuan Taiji Quan (a továbbiakban Hunyuan Tai Chi), a harcművészetnek, a küzdősportnak egyik legkiemelkedőbb stílusának megalkotója Feng Zhiqiang, a Tai Chi élő legendája, nagymestere. Feng a jelenkori harcművészet prominens alakja és híres Chen stílust képviselő Tai Chi Chuan Nagymester. Már csak Ő az egyetlen élő nagymester, aki a legendás 17. generációs Chen család Tai Chi Chuan nagymesterétől Chen Fake-től vehette át stílusának igazi titkait.
A Technikai Alapok És Az Edzések Mai Formája
A mai formájában az edzés a 24 mozdulatos forma (ershisi shi) és a 48 mozdulatos forma (sishiba shi) tanulásával kezdődik. Mindkettő a 83-as hosszú forma mozdulataira épül és a Hunyuan Tai Chi Chi Kung alapját képezi. A gyakorlás során a 24 mozdulatos formát a legegyszerűbb végrehajtási mód szerint gyakorolják. Ha a tanítvány folyamatosan tisztán és megfelelő súlypont lesüllyesztéssel képes végrehajtani a formát, akkor elkezdődik a gyakorlat bonyolult módon való végrehajtásának az elsajátítása. Ekkor a csípőhasználatnak a kéz illetve a vállmozgással való összehangolását gyakorolják.
Ezekután kezdődik a 48 mozdulatos forma megtanulása, melynek az első 24 mozdulata hasonló az előző egyszerűbb formáéhoz, de itt már követelmény a csípő erőteljes használata és különféle lépéskombinációk ismerete. A forma második felében már bonyolultabb mozdulatokat és rúgásokat is találunk. A 48 mozdulatos forma végrehajtható lassan és lassú-gyors mozdulatok váltakozásával egyaránt. A lassú végrehajtás 8-12 percet, míg a lassú-gyors 6-7 percet vesz igénybe.
Amikor a tanítvány elsajátította az alapokat, akkor hozzákezdhet a 71 mozdulatos forma megtanulásához. E forma lényege az erő kieresztésének (fajing) gyakorlása, hisz e nélkül a stílus csak egészségvédő formaként gyakorolható, harcművészetként nem. A 71 mozdulat végrehajtása 5-6 percet vesz igénybe és sok ugrást, rúgást és erőteljes ütést tartalmaz. Mindezekhez mély és magas állásokat, lassú és gyors mozdulatokat és minden irányba való csavarodásokat használnak. A forma gyakorlásával válik alkalmassá a tanítvány arra, hogy a stílus technikáiba erőt tudjon vinni és így használni is tudja azokat.
A tanulás következő fázisa a 83 mozdulatos hosszú forma elsajátítása. A forma végrehajtása 20-25 percet vesz igénybe. A gyakorlás során a stílusra leginkább jellemző csavarodó, tekeredő mozdulatok elsajátítása a cél, mely során a csukló és a csípő mozgását hangolják össze, megtanulva ezzel az erőnek az alhasban történő összegyűjtését és használatát.
A 71-es és a 83-as forma a stílus teljes technikai repertoárját tartalmazza. Ezek után tanulhatók a stílus fő fegyverei.
A stílus alapjai állásokat, lépéseket, rúgásokat és ütéseket egyaránt tartalmaznak. Az állásokat mozdulatlanul (zhanzhuang) és kis csípő-térdkörzéssel (huozhuang) egyaránt végzik. Az egyes zhuang-ok az energia áramlását és összegyűjtését egyaránt elősegítik. A láb és kézmunka alapjait 13 mozdulatnak (shisan shi) is hívják. A 8 kézmozgás, melyet a lökő kezek alatt gyakorolnak és az öt irányba való lépés kombinációja a Taiji 13 mozdulata A 71-es és a 83-as forma egyes mozdulatait bázisszerűen, lépésekkel ugrásokkal kombinálva külön-külön is gyakorolják (danlian).
Az edzés egyik lényeges elemét képezik a különféle energia gyakorlatok (Chi Kung). Az iskola Feng Zhiqiang Chi Kung rendszerét, az úgynevezett Hunyuan Chi Kung-ot gyakorolja. Ez egy 12 részből álló, egyszerű tornaszerű mozdulatokat tartalmazó gyakorlatsor, melyet akár egy órán át is végezhetünk. A Hunyuan Chi Kung-ot a formákba is beépítik, így a 24-es és 48-as formákat Taiji Chi Kung gyakorlatként is gyakorolják.
Az edzés legfontosabb és leglényegesebb eleme a formák gyakorlása, ezzel a gyakorló megismeri a technikai elemeket, míg a formákat kiegészítendő, a lökő kezek gyakorlásával pedig azok használatát. Ez a két dolog, a formák és a lökő kezek gyakorlása képezi a Chen stílus gerincét.
A lökő kezek kifinomult és bonyolult rendszerét oktatja a stílus. Először a kézérzékelés egykezes változatait tanítják (danshou), melyekben vízszintes (pingquan) és függőleges (liquan) körzéseket alkalmaznak. Ezekután gyakorolják a kétkezes lökő kezeket (shuang shou). Ennek két fő fajtája van. Az egyik az úgynevezett Négy égtáj szerinti lökések (sizheng tuishou), míg a másik a Négy sarok lökések (siyu tuishou). A Négy égtáj lökések a nyolc mozdulatból négyet tartalmaznak (peng, lü, ji, an). Állásban, lépésben, gyengén és erőteljesen egyaránt gyakorolható.
A Négy sarok lökések a 8 mozdulat fennmaradó négy mozdulatát tartalmazzák (zai, lüe zhou, kao). Ezek a mozdulatok is gyakorolhatok erőteljesen és gyengébben, előre-hátra lépéssel és körbe-körbe járással egyaránt. Ekkor a gyakorlatot dalü-nek nevezik. Ezekután gyakorolják a küzdelmi alapgyakorlatokat (sanshou), melyek során a gyakorlók már kevésbé kötött formában tanulják meg az erő elvezetés, kikerülés, kisérés, visszafordítás és tapadás elveit (zhan, nian, sui).
A Hunyuan Chen Tai Chi Chuan stílus így három fő részre oszlik. Ezek a Chi Kung, a formagyakorlatok és a lökő kezek. E három dolog együttes gyakorlásával sajátítható el az iskola tananyaga.